|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 49 találat | lapozás: 1-30 | 31-49 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Thiesz János 2014. október 4.Újabb Csoma-szobor KovásznánA névadó mellszobrát avatták tegnap Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Líceum udvarán. Éltes Barna alkotását a Pro Csoma Sándor Egyesület állította Kovászna Megye Tanácsának hathatós támogatásával. Becsek Éva iskolaigazgató ünnepi beszédében a nagy tudóst idézte: Ami boldogság van a világon, az mind a másoknak nyújtott szolgálatból ered! Hozzátette, Csoma Sándor hídverő volt népek és kultúrák között, élete példát mutat a ma sokszor türelmetlen, társát meghallgatni nem tudó vagy nem is akaró embernek. Henning László, a megyei tanács alelnöke kihangsúlyozta: a szoborállítás annak a szimbóluma, hogy nálunk is lehet lépni, eredményt felmutatni, ha az ember mer. Azt kívánta a jelenlevőknek, hogy merjenek felnőni Kőrösi Csoma Sándorhoz. Thiesz János, Kovászna város polgármestere elmondta, az iskola 25 évvel ezelőtt a legmegfelelőbb emberről választott nevet az intézménynek. Csoma tudományos munkája azt jelzi számunkra, hogy kitűzött céljainkért harcolnunk kell, mert a kitartó munka meghozza gyümölcsét. A tudós lámpás szerepet tölt be nekünk és orbaiszékiek életében, hiszen szükségünk van olyan iránymutatókra, akikre fel tudunk nézni, akiknek egész életútját csodálni tudjuk. Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója úgy fogalmazott: Kőrösi azt testesíti meg, amivé mi, székelyföldi magyarok szeretnénk válni. A város harmadik Csoma-szobrát t. Molnár Barna református lelkipásztor áldotta meg. A rendezvényen közreműködtek az iskola diákjai. Szekeres Attila Háromszék Erdély.ma 2014. október 31.Igen az autonómiáraKovászna város tanácsának többsége is elfogadta az autonómiaigényt kinyilvánító határozattervezetet, mely szerint kérik a Székelyföld nevű, önálló státussal bíró régió megalakítását; igénylik Románia kormányától a kisebbségi jogok biztosítását érintő nemzetközi vállallások betartását; kérik, azokon a településeken, ahol a kisebbség részaránya meghaladja a tíz százalékot, az illető kisebbség nyelve is váljon hivatalossá. A döntést az RMDSZ-frakció 11 igen szavazatával fogadták el, a román pártok képviselőinek öt voksa ellenében. A tervezetet korábban a polgármesteri hivatalban függesztették ki, bárki hozzászólhatott, véleményt mondhatott – de senki nem élt ezzel a joggal. Az ülésen egy képviselő úgy értékelte, ha nincs hozzászólás a tervezethez, senkit nem érdekel, tehát vissza kell vonni azt, Thiesz János polgármester viszont úgy látta, az, hogy senki nem szólt hozzá a tervezethez, azt jelenti, hogy mindenki elfogadja. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke érdeklődésünkre elmondta: ismerete szerint eddig 44 székelyföldi önkormányzat fogadott el hasonló határozatot. Gazda hangsúlyozta: az SZNT fontosnak tartja, hogy a kovásznai határozat is eljusson a prefektúrához, az EU Régiós Bizottságához, az Európa Tanács parlementi gyűléséhez, az ENSZ Emberjogi Tanácsához. Szükség van arra, hogy a székelység autonómiaigénye minél szélesebb körben ismert legyen – hangsúlyozta az elnök. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. december 13.Újból belevágnak a Kőrösi-múzeum alapításábaLendületet vehet a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-emlékmúzeum létesítése. A kezdeményezők újból gyűjtésbe kezdenek, úgy vélik, karácsony környékén beindulhat az adományozás, ami a következő hónapokban is folytatódhat. Ha minden jól alakul, jövő évben akár tető is kerülhet az épületre – ez esetben már könnyebb lesz az építkezés folytatása. A Csoma-múzeum alapításának lépéseiről Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke és Thiesz János, Kovászna polgármestere számolt be lapunknak. A Csoma-múzeum alapításának gondolatáról először a Kőrösi Csoma Sándor-emlékkönyv első kötetében olvashattunk, de a múzeum, emlékhelyek létesítésének szándéka szerepel az 1990-ben alapított Kőrösi-egyesület célkitűzései között is az évente megrendezendő Kőrösi-konferencia megszervezésével egyetemben. Eredetileg Kovásznára képzelték el az emlékmúzeumot, de az események úgy adták, hogy a Kelet-kutató szülőfalujában, Csomakőrösön, szülőházának feltételezett helyén épülhetett meg az emlékház. Kovásznán a belvárosi református egyház ajánlott fel telket az ingatlan megépítésére, a megkötött, szimbolikus értékű, hosszú távú bérleti szerződés száz évre szól – idézte fel Gazda József. A múzeum terve is elkészült. Több műépítész neve szóba került, Gazda elsőként Makovecz Imrét kérte fel a munkára, a tervező azonban nemet mondott. Korábban több tervet készített erdélyi megrendelésre, az épületek egyike sem épült fel. Megfogadta: amíg ezek nem valósulnak meg, nem tervez több erdélyi épületet. Segítségére azonban számíthattak: a Makona tervezőcégénél dolgozó Csernyus Lőrincet ajánlotta a terv elkészítésére, saját irányítása mellett. A Csernyus-terv meg is született. Közben elkezdődött a pénzgyűjtés. Különböző értékű téglajegyeket bocsátottak ki. A Magyarok Világszövetsége segítségével a világ negyven országában folyt a népszerűsítés. Az eredmény azonban elmaradt a várakozásoktól. Csak annyi pénz gyűlt össze, amiből elkészülhetett az alap egy része, némi téglát, faanyagot vásároltak, leelőlegeztek 12 tonna cementet. Csalódást hozott számára a téglajegyakció sikertelensége – vallotta be Gazda. Időközben, 1997-ben környékbeli vállalkozók segítségével felépült Csomakőrösön az emlékház – Kovásznán viszont pénzhiány miatt teljesen leállt a munka. Öt-hat évvel ezelőtt, Lőrincz Zsigmond polgármestersége idején volt egy újabb lobbanás, de érdemi előrelépés nem történt. Budapesten is alapítványt hoztak létre, ott egymillió forint került a bankszámlára. Most Thiesz János polgármester kezdeményezte a múzeumlétesítés munkájának folytatását. Átnézte a már elkészült tervekre alapozott költségvetést, és belátta: azt az összeget nehéz lesz összegyűjteni – tájékoztatott. Ezért javasolta, javítsák át a tervet, szűkítsék a költségvetést. Az elképzelést elfogadta a Kőrösi-egyesület. Szász Veress Attila kovásznai műépítészt kérték fel a módosításra. Az új terv elkészült, mégpedig ingyen, a múzeum létesítéséhez hozzájáruló adományként. A 345 négyzetméteres épület és a környező park, kerítés a költségvetés szempontjából nem elérhető: 150–160 ezer euróra van szükség. Az újratervezés során lemondtak az épület emeletére tervezett Gazdáné Olosz Ella-emlékszobáról, a vendégfogadást lehetővé tevő szobákról, fürdőkről. Thiesz új ötlettel rukkolt elő: az alagsorban építsék meg Csoma Sándor tibeti szobájának mását. Gazda jónak találta az elképzelést, elmondta, bár járt abban a szobában, de sajnos az ott készült fényképei elvesztek. Zanglában relikviaként őrzik a 2 x 2,5 méteres „lyukat”. Csak különleges alkalmakkor, jeles vendégek számára nyitják ki, különben pecsétes lakat áll a bejáraton. A pénzszerzés módozatairól is szó esett a megbeszélésen. A Kőrösi-egyesület kapcsolatrendszerének felhasználásával gyűjti a forrásokat, a polgármesteri hivatal és az egyesület közösen keresi meg a lehetséges adományozókat. Felkutatják a pályázati lehetőségeket, a testvérvárosoktól, egyházaktól is támogatást kérnek. A Csoma-konferenciák „kivitték” Csoma Sándort a világba, bíznak benne, ez is támasz lehet, hogy segélykérésük értő fülekre találjon. Az érkező pénzek külön számlára kerülnek, ezeket csak pontos elszámolás alapján használják majd fel. A leendő múzeum berendezésének egy része már elkészült. Az UNESCO a Kőrösi Csoma Sándor-életutat a világörökség részévé nyilvánította – ez alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia keleti részlege vándorkiállítást indított útjára. Ha elkészül a múzeum, a kiállítás anyaga itt ér utolsó, végső állomására. A terv sikere, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-múzeum megszületése az adományoktól függ. Kovászna, Háromszék, Erdély, Magyarország, az egész világ magyarsága hozzájárulhat az eredményhez. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. január 9.Márta néniKovászna szegényebb lett. A város, a közelebbi és távolabbi környék közösségi életének kovásza, a mindig tevékeny Márta nénije 2014. december harmincadikán befejezte földi pályafutását. 79 éves volt. Utolsó napjait visszavonultan töltötte. Fábián Ernőné Kovács Márta az örökmozgó, a szervező, áldozatos, taps nélküli munkát vállaló, nemzete gondjait magáénak valló Márta néniként marad meg mindannyiunk számára. 1936-ban született Illyefalván, Kézdivásárhelyen szerzett óvónői diplomát. Gyergyószentmiklóson tanfelügyelőként dolgozott, onnan került Kovásznára, ahol nyugdíjazásáig óvodai igazgatóként tevékenykedett, erőfeszítéseket téve a magyar nyelvű óvodai oktatás színvonalának javításáért. Pedagógusi tevékenységéért a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2007-ben Aranygyopár-díjjal tüntette ki. Még a rendszerváltás előtt vállalta a kovásznai Vöröskereszt-szolgálat szervezését, vezetését élete végéig folytatta. Nem csak elsősegélynyújtásban, de a közösségi élet minden mozzanatában ott volt csapata, az „aranylányok”. Nevéhez fűződik a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat alapítása. Jelentős szerepet vállalt a Kovászna és Nagykanizsa közötti kapcsolat kialakításában – ezért tüntették ki Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakettel. Alapító tagja a Kőrösi Csoma Sándor Egyesületnek, létrehozta a Fábián Ernő Szociokulturális Egyesületet. Közéleti tevékenységéért Kovászna város Pro Urbe-díját vehette át. Emberi nagyságát leginkább közeli munkatársai láthatták meg. Thiesz János, Márta néni Janikája így ismerte: kitűnő szervező, jó munkatárs. A közéleti-közösségi munka lendítő ereje. Fáradhatatlan, kitűzött céljait mindig teljesítő. Korát meghazudtoló, példamutató értelmiségi, aki nem saját érdekből működött együtt Kovászna, a környék, idegen országok magyar – és más ajkú – közösségével. Az ember, akire érvényesek Márai Sándor szavai: „Embermódra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék: nem ártani az embereknek”. Az elszánt, hűséges és állandóan készenlétben lévő ember, akit a kisebbségi lét mindig megkíván – kevesen vannak ilyenek, de mindig voltak, és remélhetőleg lesznek. Márta néni életútja bizonyítja, hogy minden pálya dicső, ha belőle városodra, népedre, nemzetedre fény sugárzik. Nyugodj békében, Márta néni. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. január 13.Rendezvények mindenkinekAz elmúlt év kulturális eseményei Kovászna gazdag kulturális évet tudhat maga mögött, és ez évben is hasonlóan színes lesz a felhozatal – derült ki a Czilli Balázs művelődési igazgatóval folytatott évértékelőből. Tavaly 40 rendezvénynek adott otthon a Művelődési Központ. A helyi amatőr felnőtt színjátszók és a diákszínjátszók mellett több hivatásos színház is bemutatta produkcióját. Ugyanakkor, minden korosztály számára rendeztek koncerteket, irodalmi estet, néptánc-előadást, vetítettek 3D-s filmeket, és bekapcsolódtak a Filmtett fesztiválba is. A Művelődési Központ otthont adott még a Csoma-napok gálaestjének, valamint turisztikai konferenciának is. Czilli Balázs elmondta, a Művelődési Ház keretében néptánc-, népzene-, fúvószene-, zene- és hangszeroktatást tartanak a gyerekeknek, de működik még az Ignácz Rózsa Irodalmi kör, valamint a Fábián Ernő Népfőiskola is. A Kádár László Képtárban hét, a Művelődési Házban pedig nyolc kiállítást hoztak tető alá tavaly. Idénre elsősorban projektort és vásznat szerezne be az igazgató, hogy lehetőség legyen a 3 dimenziós filmek bemutatására. Ugyanakkor fokozott hangsúlyt fektetnek az évente visszatérő rendezvényekre, mint az április 9–12. között sorra kerülő Csoma-napokra, a július 18–19-ei juhászlakodalomra és a szeptember 4–6. között megrendezendő városnapokra. Az önkormányzat idéntől a Szabadtűzi Lovagrenddel közösen olyan, gasztronómiával és kultúrával összekötött rendezvényt szervezne, ahol a helyi ízeket népszerűsítenék az idelátogatók körében. Thiesz János polgármester elárulta, céljuk, hogy a különféle finomságok által még több turistát csalogassanak a fürdővárosba. Ugyanakkor Czilli Balázs felhívta a figyelmet, hogy január 31-ig lehetőség van a kulturális pályázatok benyújtására. A nyomtatványt a Művelődési Házban, valamint a [email protected] címen lehet igényelni. Nyugati Jelen (Arad) 2015. március 17.Ünnep SzékelytamásfalvánOlvasói levél Székelytamásfalván vasárnap fél tízkor a székelytamásfalvi, szörcsei és zabolai lovasok felvonulásával kezdődött a nemzeti ünnepünk alkalmából szervezett rendezvény, majd az 1848-as hősök emlékművének koszorúzására került sor. A lovasok és a kovásznai fúvószenekar vezetésével a nagyszámú ünneplő közösség a kultúrotthonba vonult, ahol az ünnepi áhítat után a Thury Gergely I–VIII. Osztályos Iskola diákjai felelevenítették az 1848-as eseményeket. Ünnepi beszédet mondott Thiesz János, Kovászna város polgármestere, Ádám Attila Péter, Zabola község polgármestere, valamint Ambrus Attila helyi tanácsos. A magyar és székely himnusz eléneklése előtt dr. Cseresnyés Péter Fideszes országgyűlési képviselő köszöntötte az ünneplő közösséget. A rendezvényt Thiesz Katalin népdalénekes, tanítónő, valamint a kovásznai fúvószenekar és a székelytamásfalvi dalárda előadása tette szebbé, ünnepélyesebbé. Tusa János, Székelytamásfalva Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. március 30.Beolvadásból jeles – díjazott a MintaA közelmúltban két olyan dolog is történt, amiért az „elkövetők” megérdemlik a Minta Egyesületnek a Beolvadásból jeles díját – számolt be hétfőn csíkszeredai sajtótájékoztatóján Tőke Ervin, a Minta elnöke. A Minta szégyendíját Kovászna város önkormányzatának magyar tagjai – élükön a polgármesterrel – azért kapták meg, amiért az idei év legnagyobb kulturális tételeként megszavazták, hogy Avram Iancunak állítsanak emlékművet a városban, a nevét viselő iskola udvarán. Thiesz János polgármester Avram Iancu személyi kultuszának ápolásáért részesül az „elismerésben”. Ugyancsak Beolvadásból jeles díjat ítéltek oda Szabó Ödön és Kiss Sándor Bihar megyei képviselőknek, akik március 15-én, piros-sárga-kék szalaggal ellátott koszorúval „tisztelegtek” a magyar nemzeti ünnepen. „Sokat gondolkoztunk azon, hogy kerültünk ide, hogy egy székely városban egy olyan személynek állítsanak szobrot, aki felelős a dél-erdélyi magyar közösség kiirtásáért, mintegy ötezer ember lemészárolásáért?” – tette fel a kérdést Tőke Ervin. A Minta elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar közösség által megszavazott képviselők a szabadságharc ünnepén „egy másik elnyomó hatalomnak a jelképével koszorúznak”. Megítélése szerint mindkét esetben vagy a súlyos tudatlanságról van szó, vagy ezek az emberek annyira meg szeretnének felelni a román nemzetállamnak, hogy feladják önazonosságukat és ilyen tettekre vetemednek – summázta a sajtótájékoztató végén Tőke Ervin, aki a nap folyamán postázza az okleveleket. Iochom Zsolt Székelyhon.ro 2015. április 14.Kőrösi Csoma Sándor emléke mindenkiéÁprilis 11-én, szombaton Csomakőrösön egész napos rendezvénysorozattal ért véget a Kőrösi Csoma Sándor-napok idei kiadása. Nyitányként a résztvevők – a falu lakosságának jó része, Kovásznáról, a környékről, idegenből érkezett vendégek – a református templomban gyűltek össze. Az egyházi méltóságok, önkormányzati vezetők, jeles személyiségek mellett jelen volt dr. Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja, Márton Árpád parlamenti képviselő, Tamás Sándor megyeitanács-elnök. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Ezt követően a főtéri Csoma-szobornál gyűlt össze a nagy előd előtt tisztelgő közösség. Kosztándi Annamária köszöntötte a jelenlévőket. Csoma Sándor emléke mindenkié, élete példája igazolja, hogy lehetetlennek tűnő tervekre vállalkozva juthatunk el céljainkhoz – mondta. Helyi gyermekek rövid verses-énekes műsort mutattak be (Kosztándi irányításával), majd Tamás Sándor mondott ünnepi beszédet. A Csoma-életútból kiindulva vonta le a következtetést: a jövő elhatározással kezdődik. Ezer évvel ezelőtt kezdődött az a munka, melynek eredményét most itt, Székelyföldön is láthatjuk. Csak együtt vihetjük előre térségünk ügyét – hangoztatta. A Csoma-szobor megkoszorúzása után a résztvevők a kovásznai ifjúsági zenekar vezetésével (karnagy: Kertész Barna) a Csoma-emlékházhoz vonultak. Dr. Somlai György, a Csoma-hagyaték egykori gondozója – 40 évvel ezelőtt nevezték ki a hagyaték kurátorává – szólt elsőként a jelenlévőkhöz. Csoma célját nem érte el, de hitte, hogy munkája nem volt hiábavaló. Küzdelme sokaknak hasznára vált, nekünk is példaként szolgálhat – mondta beszédében. Dr. Csige Sándor Zoltán a Csoma-napok szervezését felvállaló, 1990-ben alakult Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, és ennek elnöke, Gazda József kitartó munkáját értékelte – és jelképesen ajándékcsomaggal jutalmazta. Elmondta: Magyarország kormánya számára is mintakép Csoma Sándor, épp ezért alapították 2013-ban a Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjat (a magyar identitás erősítése érdekében végzett ismeretátadási, oktatási, szervezési tevékenységre szóló ösztöndíj, évente száz, húsz éven felüli személy kaphatja meg – szerk. megj.) Sor került az idei Csoma-emlékérem átadására is. Az idei díjazottat, Bíró András Zsoltot dr. Ladvenszky Levente méltatta. Magyarságtörténeti tudományos kutatóként, antropológusként, humánbiológusként ismert, de kitűnő szervező is, nevéhez fűződik a Kurultáj – Magyar törzsi gyűlés lebonyolítása, ráadásul fekete öves dzsúdós, ifjúsági bajnok is volt. Ő egy XXI. századi Kőrösi – jelentette ki. A kitüntetést megköszönve Bíró azt mondta: Kőrösi Csoma Sándor nevének említése olyan fontos szó, mely minden magyar lelkében jelent valamit. Thiesz János polgármester szintén az egyesület nagy értékű munkáját méltatta. Az idei Kőrösi-napok záróbeszédében Gazda József a fáradozó szervezők nevében kért erőt a további munkához a Fennvalótól. Törekvésük akkor lesz igazán értékes, ha mások azon igyekeznek, hogy Kőrösi emléke ébren maradjon – mondta. Az emlékháznál tartott ünnepségen közreműködött a Hozsánna kamarakórus, szavalt Papp Katalin Lilla (Csenger) és Deliné Cserei Andrea. Záróakkordként a jelenlévők az ifjúsági fúvósok vezetésével elénekelték a magyar és székely himnuszt. Csoma-konferencia Három napon keresztül értekeztek Csoma-kutatók, történészek, antropológusok, a magyarság eredete, illetve a rokon népek iránt érdeklődő szakemberek. A Kőrösi Csoma Sándor Napokon 26. alkalommal szervezett tudományos konferenciára közel negyven előadó jelentkezett. Az Eurázsiai műveltségi rétegződések című szakmai értekezleten Gazda József nyugalmazott tanár, a konferencia szervezője elmondta, az évek során kialakult egy kis csoport, amely igen lelkesen, nagy tudományos felkészültséggel vesz részt a Csoma-konferencián. Az esemény megnyitóján csenddel emlékeztek a konferencia két egyéniségére, a nemrég elhunyt Kubinyi Annára és Fábián Mártára, aki a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alelnöki tisztségét is betöltötte. Az előadások izgalmas szemszögből közelítettek az idei konferencia témaköréhez. Fehér András például „mérnöki fejjel” vette célkeresztbe a Szent Koronát és a koronázási ékszereket. Megállapította, hogy egységesen megtervezett jelvényegyüttesről van szó, egy szakrális szertartás összetartozó kellékeiről. Az egyes darabokon külön-külön, de együtt is biztosan megállapíthatók a jól mérhető arányok, az alkotók betartották az aranymetszés szabályait. Kivétel talán a palást és a kard, ezek ugyanis „kifogtak a mérnökön” – szólt kutatásairól az előadó. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. április 14.A megmaradás népe vagyunkVéget értek a Kőrösi Csoma Sándor Napok A szerdától szombatig tartó (többek között kulturális eseményeket, könyvbemutatót, tárlatmegnyitót és tudományos előadásokat magába foglaló) 26. Kőrösi Csoma Sándor Napok legfontosabb mozzanata idén is Csomakőrösön zajlott, ahol szombaton koszorúzással egybekötött ünnepségen emlékeztek a falu nagy szülöttjére. Az eseménysorozat Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete védnöksége alatt zajlott. A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által szervezett kulturális rendezvény zárónapján a helyi református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, az igét Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke hirdette. A Csoma-szobornál egybegyűlteket Kosztándi Annamária csomakőrösi művelődési igazgató köszöntötte, majd a kicsik kerültek előtérbe, irodalmi műsorral tisztelegtek a nagy tudós emléke előtt. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében a tudós példáját felhozva emelte ki, hogy akárcsak Kőrösi Csoma Sándor esetében, a székely nép jövője is az elhatározással kezdődik. A tanácselnök ezek után egy aktualitásra is kitért, a Dr. Benedek Géza Szívkórházat érintő Dr. Teculescu-Benedek névváltoztatásra, bejelentvén, hogy aláírásgyűjtést kezdeményeznek az eredeti elnevezés megtartása érdekében. – Fontosnak tartom, hogy mindenki tudja: a névváltoztatással az a baj, hogy az intézmény nem Teculescu vajnafalvi orvos munkája révén jött létre, aki a kórház alapításakor már rég nem is volt a város lakója, egy napot sem dolgozott a szívkórházban. Hangsúlyozom: kell helyük legyen a román személyiségeknek is, de ott, ahol fontosat alkottak – szögezte le Tamás. Ezt követően koszorúztak, majd az emlékháznál folytatták az ünnepséget. Dr. Somlai György, a Csoma-hagyaték egykori gondozója beszédében megköszönte, hogy itt lehetett, abban a faluban, ahonnan az egykori keletkutató pénz és taps nélkül útnak indult. Mint minden évben, idén is kiosztották a Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet, amit ezúttal Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar Turán Alapítvány elnöke, a Kurultáj főszervezője vehetett át Gazda Józseftől, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökétől. Köszönő beszédében Bíró András Zsolt kiemelte: a magyarság a megmaradás népe, és bár Európában államot alapítottunk, és európaiak vagyunk, nem adhatjuk fel keleti múltunk hagyatékát sem. Ezt követően Thiesz János, Kovászna város polgármestere mondott köszönetet az egyesületnek, amiért immár 26. éve megszervezi ezt a nemzetközi szintre nőtt eseményt, és ezáltal méltó módon tiszteleghetnek Kőrösi emléke előtt. Gazda József záróbeszédében megjegyezte, szeretné, ha a Csoma-napok hagyománya akkor is tovább élne, amikor a jelenlegi szervezők már nem lesznek itt, és akár száz év múlva is kerüljenek olyan emberek, akik Csomakőrösön egybegyűlve emlékeznek a nagy őshaza-kutatóra. A rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. Az ünnep fennköltségét fokozta a Hozsánna kamarakórus éneke Gyerő Katalin irányításával, valamint a kovásznai ifjúsági fúvószenekar játéka Kertész Barna vezetésével. Nagy Sz. Attila Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. április 17.Kovásznai szívkórház – Tíz nap, tízezer aláírásA kovásznai Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház előtt tartott sajtótájékoztatón tegnap jelentette be Tamás Sándor megyeitanács-elnök: megkezdték a gyűjtést, tíz nap alatt tízezer aláírást kívánnak összesíteni, a listával is alátámasztják: a megyében sem a magyarok, sem a románok nem kívánják, hogy a kórház elnevezése megváltozzon. Tamás elsőként írta alá a petíciót, őt követte Márton Árpád képviselő, majd Thiesz János kovásznai polgármester. A jóhiszemű emberek, magyarok és románok egyaránt azt kívánják, hogy az intézmény nevében – jól megérdemelt módon – csak dr. Benedek Géza neve szerepeljen. A román személyiségek nevének is helye van, ott, ahol nagyot alkottak, nevükhöz köthető egy intézmény. A névváltoztatás nem tisztességes, nem helyes az Európai Unióban 2015-ben. Nem engedhető meg, hogy egy ilyen döntést lenyomjanak az emberek torkán. A névváltoztatással az interetnikus kapcsolatok destabilizálását akarták elérni – mondta a tanácselnök. Dr. Tatár Márta, a szívkórház orvosa dr. Benedek Géza érdemeit elevenítette fel. 1952-ben megalapította a városi kórházat, majd 1960-ban letette a szívkórház alapkövét, vezette az intézményt 1987-es nyugdíjazásáig, élete végéig szívügyének tekintette az intézmény sorsát. Megalkotta a Kovászna-modellt, melynek keretében a hagyományos kardiológiába integrálta a természetes gyógytényezőket. 2010-ben a város közösségének kérésére, miniszteri beleegyezéssel vették fel nevét a szívkórház megnevezésébe – elevenítette fel. Vasile Neagovici, a szívkórház szóvivője hangsúlyozta: nem a kórházban kezdeményezték a névcserét, ez politikai döntés, de a miniszteri rendelet kötelezi őket, a névváltoztatást meg kell jelentetni a dokumentumokban, le kell cserélni a pecséteket. Az archívumban keresik a Teculescu doktorra vonatkozó adatokat, egyelőre nincs elégséges adat, mely bizonyítaná szívkórházhoz fűződő tevékenységét – hangoztatta. Dr. Fülöp Csaba családorvos, MPP-alelnök felháborítónak, nem helyénvalónak, szándékosan etnikai síkra terelt ügynek nevezte a névváltoztatást. Közösségi ügyekben közösen kell fellépni, így az MPP is gyűjti az aláírásokat – jelentette ki. Dr. Benedek Csaba, a névadó orvos fia röviden mondta: nem elhanyagolható az etnikai vonatkozás, de a névváltoztatás a jóérzés, igazságosság kérdése is. Márton Árpád képviselő hangoztatta: A jogállamisággal összeférhetetlen a névváltoztatás, az adminisztráció túlpolitizálását jelenti. Thiesz János a maga során kijelentette: a város, a kórház közösségének közös döntése volt a szívkórház dr. Benedek Gézáról való elnevezése. Miért kellett ide jutni, hogy fejünk fölött döntsenek megváltoztatásáról? – tette fel a kérdést. A szívkórház névváltoztatása immár tényként kezelhető. Információink szerint szerdán három órakor a kovásznai városi kórházban – a szívkórház alegységében – megkapták a hivatalos értesítést: az intézmény nevét Dr. Teculescu–Benedek Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórházra változtatták. Az intézmény honlapján tegnap délután még nem jelent meg a változás, a kórház előtti cégéren sem a Teculescu neve. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. május 12.Újabb névadási harc KovásznánFolytatódik a névadási vita Kovásznán: miután magyar összefogással sikerült elérni, hogy a Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház visszakapja eredeti nevét, a Justinian Teculescu Egyesület most azt próbálja megakadályozni, hogy a művelődési központot Ignácz Rózsáról nevezzék el. A román civil szervezet a polgármesteri hivatalhoz intézett beadványban tiltakozott a „keresztelő” ellen, arra hivatkozva, hogy a névadás feszültséget szít a fürdőváros román és magyar lakói között. Úgy vélik, továbbra is egyszerűen csak Művelődési Központnak kellene hívni a városi művelődési ház keretében működő intézményt, hiszen így a település minden lakója magáénak érezheti. A felhíváshoz csatlakozott a Ioan Lăcătuşu nevével fémjelzett Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is, rámutatva: vagy nem adnak nevet a kulturális intézménynek, vagy pedig csak kettős név elfogadható, egy román és egy magyar személyiségé. Thiesz János, Kovászna polgármestere portálunknak elmondta, hogy az önkormányzat e havi ülésén tűzik napirendre az RMDSZ-frakció által javasolt névadást. „Megyünk előre, aztán majd kiderül, hogyan szavaz az önkormányzat” – fogalmazott az elöljáró. Rámutatott, véleménye szerint nem erről kellene vitázni, hiszen rengeteg munkálat van folyamatban a fürdővárosban, a város vezetőségének inkább azokkal kellene törődnie. Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke a szívkórház keresztelője kapcsán bejelentette, hogy a kovásznai magyar és román közösség képviselői megegyeztek abban, hogy a sportcsarnokot Iordan Popică sporttanárról nevezik el, a művelődési házat pedig Ignácz Rózsa Kovásznán született színésznőről, íróról és műfordítóról. „A román neveknek is van helyük, de olyan személyiségeket kell javasolni, akik alkottak valamit, Iordan Popică tanárt például mindenki tisztelte” – fogalmazott akkor Tamás Sándor. Az 1909-ben Kovásznán született Ignácz Rózsa egyébként román nyelvből fordított. A helyi RMDSZ-frakció névadásra vonatkozó javaslatát a prefektúra keretében működő megyei névadó bizottságnak is jóvá kell hagynia. Bíró Blanka | Székelyhon.ro 2015. június 5.Vesszen Trianon!Megemlékezések Kézdi- és Orbaiszéken Az elmúlt évek szokásához híven, délelőtt a vráncsai határnál levő emlékjelnél, délután Kézdivásárhelyen és Kovásznán emlékeztek meg a trianoni diktátum gyászos évfordulójáról. Mindhárom helyszínen több tucatnyian vettek részt határon innen és túlról, jóllehet a délutáni rendezvényeket elverte az úrnapi zápor. Az ozsdolai RMDSZ, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Kézdiszéki Tanács, a Székely Nemzeti Tanács szervezte megemlékezésen, Kovászna és Vráncsa megyék határánál, a Szabó Ottó által faragott emlékjelnél Lukács Attila RMDSZ-elnök beszélt, az iskolások kulturális műsort mutattak be, majd az esemény koszorúzással és a nemzeti imák eléneklésével ért véget. Kézdivásárhelyen zömében a HVIM és a Történelmi Vitézi Rend tagjai vettek részt a szakadó esőben zajló felvonuláson. Az egykori Székely Katonanevelde előtti téren, a heves esőzés miatt meglehetősen rövid ideig tartó rendezvényen több szónok szólalt fel a magyarságot 1920. június 4-én ért igazságtalanság miatt, amit egyébként a résztvevők több utcán végigvonulva, a „Vesszen Trianon”-t és „Hungáriát” skandálva az egész város tudtára is adtak. A civilizáltan vonuló menetet a csendőrség mikrobusza is végigkísérte. Kovásznán közel százan mentek el, a rossz idő miatt a vajnafalvi református templomban megtartott, főhajtásra. Jelen volt többek közt Thiesz János polgármester, a magyar önkormányzati képviselők, a politikai pártok képviselői, a helyi HVIM, a Vitézi Rend orbaiszéki szervezete. Beszédet mondott Ilyés Botond történelemtanár. Szavalt Orbán Klára diáklány, közreműködtek a Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ fiataljai. A rendezvény a székely és magyar himnusz eléneklésével, és koszorúzással zárult. (lob, nasza) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. január 29.Elfogadták Kovászna fejlesztési stratégiájátElfogadta a város fejlesztési stratégiáját Kovászna helyi tanácsa. A 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó dokumentum már többször terítékre került, a viták során számos kifogást emeltek, hiányosságokat észleltek a városatyák. A román közösség képviselői például azért voltak elégedetlenek, mert úgy látták, a stratégiában nem fektettek kellő hangsúlyt a román értékekre – többek között nem szerepel benne az őt megillető hangsúllyal a dák vár, nem említik épített örökségük egyes elemeit, neves személyiségeik névsora is hiányos. Számos módosító javaslatot fűztek a stratégia tervezetéhez, ezeket most mind belefoglalták a dokumentumba, így mindenkinek megfelel – mondta a tegnapi tanácsülésen Thiesz János polgármester. A stratégiát egyhangúlag fogadta el a tanács. Az ülésen jelen volt ifj. Bíró Zoltán, a stratégiát elkészítő csíkszeredai Kommunikációs és Antropológiai Kutatási Központ kutatója is, aki röviden ismertette a dokumentáció főbb ismérveit. Minden település esetében fontos az írott és jóváhagyott fejlesztési stratégia, ez adja az előrelépés alapját. Kovászna esetében a fejlődés a turizmusra alapozható. Ez nagyon változó ágazat, a mai turista nem csupán szállást igényel, érdekes helyekre kíván eljutni, kalandot keres, olyan környezetet, ahová később szívesen visszatér. Ilyen szempontból az idegenforgalom nemcsak lehetőség, hanem kihívás is Kovászna számára. Az utóbbi időszakban elért infrastrukturális fejlesztések jó alapot képeznek az ilyen irányú fejlődésnek – hangsúlyozta. Egy stratégia esetében az elvi fontosság mellett a tartalom is rendkívül lényeges. Kovászna fejlesztési stratégiájában ez megfelelően valósult meg, figyelembe veszi a város jellegét, irányt mutat a fejlődésnek – értékelte Gyerő József tanácsag. Kádár Gyula azt hangsúlyozta, fontos, hogy mindenki felvállalja a stratégiát, szükség van arra is, hogy a lakosság körében is minél ismertebb legyen. Követni kell a megvalósítását – hívta fel a figyelmet. A tegnap elfogadott tanácsi határozat értelmében a polgármesteri hivatal és a helyi tanács szakbizottságai évente, minden decemberben tanácsülésen számolnak be majd a stratégia megvalósítása érdekében lezajlott programokról. Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. február 4.Bejegyzés előtt a kórházegyesületekKézdivásárhely Hosszas vajúdás után a közeljövőben bejegyzik a Háromszék az Egészségért Egyesületet, amelyet tizenegy kézdiszéki önkormányzat hoz létre a kézdivásárhelyi városi kórház támogatása érdekében. Az egyesület alapítása immár három éve húzódik, két évvel ezelőtt a kormányhivatal támadta meg az erre vonatkozó tanácsi határozatokat, arra hivatkozva, hogy a megyei önkormányzat nem lehet az egyesület tagja. Ezért tavaly újra el kellett fogadtatni a helyi testületekkel az alapító iratot, Csernáton önkormányzata utolsóként szavazta meg a határozattervezetet. Most, amikor úgy tűnt, már semmi akadálya az egyesület bejegyzésének, kiderült, még mindig hátravan egy formai eljárás, a soron következő tanácsülésen minden alapító önkormányzatnak külön-külön el kell fogadni a cenzor személyére vonatkozó határozatát, csak utána mehetnek a bíróságra. A tizenegy alapító önkormányzat a lakosság számaránya szerint fizeti majd a tagsági díjat, egy lakos után havi 50 banit, azaz évi hat lejt. Dr. Kelemen András főigazgató számításai szerint a kézdivásárhelyi önkormányzat és a környező községek évi 360 ezer lejjel járulnak majd hozzá a kórház működési költségeinek fedezéséhez, ami nagy segítséget jelent az egészségügyi intézménynek. Azt is tudni kell, hogy a Kézdivásárhelyen működő vállalkozások, elsősorban a német tőkéjű nadrággyárak évek óta segítik az intézményt, a New Fashion és a Zarah Moden évente mintegy 100 ezer eurót utal a kórház számlájára, ezt a pénzt fejlesztésre, illetve korszerű műszerek vásárlására fordítják. (iochom) Kovászna Hivatalosan is bejegyezték a Pro Holland Kórház Egyesületet. A szervezetet az orbaiszéki önkormányzatok alapították, célja a Holland-kórház néven ismert, a Dr. Benedek Géza Szívkórház külső egységeként működő kovásznai városi kórház anyagi támogatása. A községek közül Nagyborosnyó nem tagja az egyesületnek, a település vezetősége szerint ugyanis a lakosság nagy része a sepsiszentgyörgyi egészségügyi intézmények szolgáltatását veszi inkább igénybe, így nem indokolt a szervezetbe való belépésük. Az egyesületet alapító települések – Kovászna, Zágon, Barátos, Kommandó, Zabola – lakosonként 50 bani tagsági díjat fizetnek évente (hozzávetőlegesen 24 ezer személy után). Kivétel Zabola, ahol csak a lakosság fele után törlesztik a tagsági díjat, ugyanis a község a kézdivásárhelyi kórház támogatásában is részt kíván venni. Az egyesület elnökének Thiesz János kovásznai polgármestert, alelnöknek Kis József zágoni elöljárót választották meg. Thiesz a napokban összehívja az egyesület közgyűlését, ahol többek között az idei költségvetésről is döntenek, és tárgyalnak a tagsági díjakon kívüli más finanszírozási lehetőségekről. (bokor) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. február 12.Gyerő indul Kovásznán (Polgármester-választás)Gyerő József ügyvéd lesz a kovásznai RMDSZ-szervezet polgármester-jelöltje a júniusi helyhatósági választásokon. Gyerő egyedüliként jelentkezett a megmérettetésre, a szervezet választmánya tegnapi ülésén egyhangúlag támogatta. Jelölését az RMDSZ megyei állandó bizottságának is el kell fogadnia. A városi művelődési házban megtartott gyűlésen részt vett Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke, a 32 fős választmányból 26-an jelentek meg. Bodó Lajos, a szövetség városi szervezetének elnöke köszöntötte az jelenlevőket, ismertette az összejövetel napirendi pontjait is: a polgármesterjelölt személyének elfogadása, valamint a városi és megyei tanácsba való jelentkezés módozata. Tamás Sándor röviden ismertette az RMDSZ által nemrég lebonyolított közvélemény-kutatás eredményeit. Kovásznán 867 magyar személyt kérdeztek meg. 81 százalékuk vélte úgy, hogy jó irányba halad a város fejlődése, a helyi RMDSZ-szervezet tevékenységével 54 százalék volt elégedett. A helyi politikusok megítélésében Gyerő József áll az élen, 89 százalékos kedvező véleménnyel, őt követi Thiesz János jelenlegi polgármester 81 százalékkal. A megkérdezettek döntő többsége úgy vélte, hogy a munkanélküliség kezelése prioritás kell hogy legyen a városban. A választmányból elsőként Csikós Tibor alpolgármester szólalt fel. A városban sok mindent mondanak, nem kell elsietni a jelölést, ahogy a tanácstagok esetében sem, be kell tartani a demokrácia elveit. Sokan úgy vélik, Sepsiszentgyörgyről, a szervezet orbaiszéki elnöksége részéről diktálnak – vetette fel. Bodó Lajos röviden válaszolt: mindenkinek megvolt a lehetősége, hogy jelöltesse magát, akár most is bárki megteheti. Tamás Sándor kijelentette: nem dúskálnak minőségi jelöltekben, nem lehet sokáig gondolkodni. Gyerő esetében találkozott a helyi, orbaiszéki és megyei RMDSZ-szervezet elképzelése. A magyarok, de a románok egy része szerint is jó a választás – hangsúlyozta. Gyerő kifejtette: nem szeretné, ha a statútum „megerőszakolásával” lenne jelölt, a választmány döntsön a kérdésben. Röviden vázolta elképzeléseit is. Több hónapos gondolkodás után döntött úgy, hogy vállalja a jelöltséget, nagyobb szerepet vállal a közigazgatásban és a politikában. Ezzel a vállalással – ha támogatják jelölését – a közállapotok változtatásán kíván dolgozni. Céljai közt a 2015–2020-as időszakra érvényes városfejlesztési stratégiában foglaltak megvalósítását említette, hangsúlyt fektetve a vendégforgalomra. Ösztönözni kívánja a fiatalok itthon maradását is – hangoztatta. Együtt kíván dolgozni és állandó kapcsolatot, párbeszédet tartani a város polgáraival, a választmánnyal, a városháza alkalmazottaival, a tanáccsal, a szövetség széki, megyei vezetőségével, a parlamenti képviselettel. Azt szeretné, ha hivatali ügyekben minden ajtó nyitva állna számára – jegyezte meg. Ha polgármesterként szembesül a pillanattal, amikor úgy látja, munkája elégtelen, elveszti támogatottságát, azonnal visszaadja megbízását – ígérte a jelenlevőknek. A gyűlésen elhangzott, a polgármesterjelöltnek vétójoga lesz a tanácstagok listájának összeállításánál, az alpolgármester személyének kijelölésében is. Gyerő kétharmados RMDSZ-többséget kíván a majdani tanácsban, a jelentkezők közül konzultáció során választják majd ki a jelölteket, akiket ott lát a közös munkában. A tagoknak a közösség támogatását kell élvezniük, pluszértéket kell teremteniük – hangsúlyozta. Tamás Sándor köszönetet mondott Thiesz János polgármester eddigi és az elkövetkező hónapokban folytatott munkájáért (az elöljáró nem volt jelen, külföldön tartózkodik). Nehéz időszakban került a város élére, de elvégezte feladatát – mondta Tamás. A megyei szövetség elnöke azt is megígérte: ha szükség lesz rá, a kampány idején akár Kovásznára is költözik ideiglenesen. Ez így volt az előző kampányban is, amikor naponta Kovásznán volt, minden támogatását megadja a magyar érdek érvényesüléséért – fűzte hozzá. Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 8.Csoma-napok, Kovászna kiemelt eseményeTegnap reggel a Kőrösi Csoma Sándor és gyökereink… című tudományos ülésszakkal vette kezdetét az idei, 27. alkalommal megszervezett Csoma-napok. A számos rendezvényt egybefogó eseménysorozatot a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezte a városháza kiemelt támogatásával. A konferencián előadásokat tartó kutatók mellett a Csoma-napok vendégei, meghívottjai Kovászna testvértelepülései, Csenger, Nagykanizsa és Pápa küldöttei is. A hivatalos nyitást megelőző napon a Kovásznai Művelődési Központban levetítették a Lovasíjász című filmet (rendező: Kaszás Géza, főszereplő: Kassai Lajos). A tudományos ülésszak megnyitóján, a Hephaisztosz Szállodában elsőként Thiesz János polgármester szólt a több mint ötven jelenlévőhöz. A Csoma-napok, a konferencia Kovászna kiemelten fontos eseményei közé tartozik, épp ezért idéntől megemelt támogatással (12 ezer lejt szántak erre a célra – szerk. megj.) kívántak hozzájárulni a szervezéshez. Van értelme folytatni, évről évre számos kiemelkedő eredménye van a rendezvénysorozatnak – méltatta Thiesz. A polgármester külön köszöntötte a rendezvénysorozat szellemi atyját, Gazda Józsefet, aki ma ünnepli 80. születésnapját. Születésnapi köszöntője végéhez a városvezető odafűzte: „Ne gondolkozzon azon, hogy átadja a munkát, közösen kell menni tovább, míg az egészség is megengedi” – mondta a jelenlévők vastapsa mellett. Gazda József Ady Endre szavaival összegezte a magyarság eredetkérdését: „valahonnan messziről jöttünk”. Hogy honnan, arra a tudomány eddig nem adott egyértelmű feleletet, akik itt vannak a konferencián, erre a kérdésre próbálnak választ keresni: kik vagyunk, honnan jöttünk. A kérdést Kőrösi Csoma Sándor vetette fel elsőként, az azóta eltelt 200 év nem volt elegendő a válaszadáshoz. Önmagunkat kell keresnünk, s a konferencia feladata ezt meg is tenni – mondta Gazda József megnyitóbeszédében. A tegnapi előadások közül a helyiek kiemelt érdeklődéssel követték Kőrösi Csoma Sándor családfájának bemutatását. A családfát dr. Nagy Lajos készítette el, és a jelenlévők közül többen felfedezhették közeli-távoli őseiket, rokonaikat rajta. Tegnap délután a Kádár László Képtárban nyílott meg a Szárny, szárnyak… című képzőművészeti kiállítás, sor került a Szentimrei Judit-díj átadására is. A megnyitón fellépett a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Tiszta szív kórusa, Cseh Béla vezetésével. Ezt követően ugyancsak a képtárban könyvbemutatót tartottak, Kőrösi Csoma Sándor – Nyomok az időben – Eurázsiai civilizációs rétegek címmel. Este, lapzártakor zajlott a városi kultúrotthon előtti Csoma-szobornál a gyertyás-fáklyás megnyitó, melyen beszédet mondott Thiesz János polgármester, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, a rendezvény védnöke, Tamás Sándor megyetanács-elnök, nt. Orbán Lajos református lelkész. Közreműködött a kovásznai ifjúsági fúvószenekar Kertész Barna vezetésével és a Pastorala kamarakórus Szántó Kinga vezényletével. Az estet koszorúzás zárta. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 11.Emlékezés „a nyugati tanítványra” (Kőrösi Csoma Sándor napok)Ha nem lettek volna az idegenből érkezett vendégek, igencsak szűk keretben zajlott volna szombaton Csomakőrösön a Csoma-napok emlékünnepélye. A hivatalosságokon, szervezőkön kívül nagyon kevés helybéli, kovásznai tisztelte meg jelenlétével a rendezvényt. Annyira kevesen, hogy a Csoma-napok záróbeszédében Gazda Józsefnek meg kellett említenie: amellett, hogy lelkükben ápolják Kőrösi Csoma Sándor emlékét, jó lenne, ha a rendezvényeken fizikai jelenlétükkel is éreztetnék a nagy előd iránti tiszteletet. A szombati ceremónia a csomakőrösi református templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött. Ezt követően a Csoma-szobor köré gyűltek a résztvevők, a helybéli iskolások „Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem” címmel honvágy-verses előadást (tanította Kosztándi Annamária tanítónő) mutattak be. A szokástól eltérően a szobor mellett nem hangzottak el szónoklatok, a jelenlévők különösebb felvezetés nélkül helyezték el a tisztelet koszorúit a nagy előd szobránál. A koszorúzást a székely himnusz zárta a kovásznai ifjúsági fúvószenekar (karnagy Kertész Barna) előadásában. Az események a Csoma-emlékháznál folytatódtak. Elsőként Thiesz János polgármester szólt a jelenlévőkhöz. „Emlékezni és ünnepelni gyűltünk össze, megemlékezni Csomakőrös nagy szülöttjéről” – fogalmazott a városvezető, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az esemény megszervezésében, név szerint említve Gazda Józsefet. Magyarország bukaresti nagykövetsége képviseletében Kissné Hlatki Katalin tanácsos fogalmazta meg: külföldön Kőrösi Csoma Sándor nevét a tibetológiával azonosítják, a magyarság számára azonban az utazás, a tanulás, a kitartás megtestesítője. Életszemléletét ismerni és ismertetni kell – hangoztatta. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Intézet vezetője „a nyugati tanítványként” említette Kőrösi Csoma Sándort (tibeti környezetben így emlegették halála után Kőrösit – szerk. megj.). A céltudatosság, az akaraterő, a kitartás, a becsületes emberség mintaképe – erre van szüksége a nemzetnek, hogy legyőzhesse problémáit. Kőrösi Csoma Sándor öröksége jelenünk biztosítéka, jövőnk záloga – mondta beszédében. A Kőrösi-emlékháznál adták át a Csoma-emlékérmet. Idén Bartha Júlia turkológus kapta a jeles elismerést, laudációt mondott Kalmár István, a debreceni Kőrösi Csoma Sándor Társaság elnöke, egyetemi tanár. Gazda József az érem átadásakor kiemelte: Bartha Júlia sorban 18. alkalommal vett részt előadással a Csoma-napok tudományos konferenciáján, ezért is tartották érdemesnek a kitüntetésre. Gazda a Csoma-napok záróbeszédében kiemelte mindazok érdemét, akik hozzájárultak az esemény sikeréhez. Munka és akarat nélkül semmi nem lesz – méltatta munkásságukat. Az emlékünnepség a magyar himnusz éneklésével zárult. Az eseményen fellépett a Magnificat gyermekkórus is Gyerő Katalin karnagy vezetésével. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. június 16.Eredményes a tízéves együttműködésHelyi polgárok az európai közéletben – hálózat a polgári részvétel erősítéséért címmel tartottak civil fórumot és munkaülést Gyulán. Az uniós alapokból finanszírozott többnapos rendezvényen ünnepélyes keretek között erősítették meg a Kovászna és Gyula közötti testvérvárosi szerződést. Kovásznát Thiesz János polgármester, Butyka Gyula, a kapcsolatért felelős képviselő, Kopacz Zsuzsa turisztikai szakember, Horváth Zita táncoktató, valamint Thiesz Katalin népdalénekes képviselte. Meghívottként jelen volt a Lázár-Prezsmer Endre vezette kovásznai Pódium színjátszó csoport is. A kovásznaiak mellett Gyula többi testvértelepüléséről is voltak delegációk. A németországi Ditzingennel huszonöt éve vannak kapcsolatban, ezt az együttműködést is megerősítették. Manapság talán nehezebb az igazság közelébe férkőzni, mint korábban, de van rá mód: valódi kapcsolatok kellenek hozzá – utalt köszöntőbeszédében a testvérvárosokkal való együttműködés fontosságára dr. Görgényi Ernő gyulai polgármester. Thiesz János hangsúlyozta: a testvértelepülési kapcsolat akkor eredményes, ha képes túlnőni az intézményi szinten. Mindkettőjük kijelentése a valóságra alapozott, a két város között virágzó kapcsolat alakult az elmúlt tíz évben. Az önkormányzatok mellett a civil szervezetek is részt vesznek az együttműködésben, két közös uniós finanszírozású pályázatot is megnyertek. A rendezvény szakmai oldalának részeként Kopacz Zsuzsa, a kovásznai turisztikai információs központ vezetője ismertette a város idegenforgalmi és gyógyturizmusi potenciálját. Külön kitért a városban aktív szerepet vállaló civil szervezetek ismertetésére. A kovásznai Pódium színjátszó társulat nemrég a Gyulai Művész Klub amatőr színészeivel közösen lépett fel a helyi kulturális központban. Rejtő-koktél című előadásukat ugyancsak közösen ismételték meg Gyulán, a Vigadóban és az Almásy-kastély szabadtéri színpadán is nagy sikert arattak. A testvérvárosok találkozója alkalmával Ditzingen – Gyula – Kovászna címmel fotókiállítást is szerveztek, Kovásznáról Mikola Zoltán tájképeit állították ki. Thiesz János tegnapi beszámolóján elmondta: nagy meglepetés és megtiszteltetés volt számára, hogy a szerződés megerősítése alkalmával külön gratulált neki és Kovásznának Krzystof Poszwa, a lengyelországi Wagrowiec város polgármestere, aki emléklapot is átadott neki. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. június 21.Gyógytényezős seregszemlén (Borvizekről-mofettákról)Ha a kutatóvállalatok levéltárainak mélyéről kellene összeszedni a Kovásznán és közvetlen környékén végzett borvíz- és mofettagáz-kutatások eredményeit, nehéz dolga lenne az arra vállalkozónak. Többnyire fővárosi és csíkszeredai cégek végezték a munkálatokat, egy részük megszűnt, másokat magánosítottak, de ki ne lenne ma kíváncsi olyan adatokra, hogy van-e egy-egy helyen ásványvíz vagy mofettagáz? Egykönnyen, olcsón ki sem keresik a levéltárak poros aktái-dossziéi közül. Védeni a gyógykincset Erről beszélgettünk a város leköszönő polgármesterével, Thiesz Jánossal és Gyila Sándorral, a Benedek Géza Szívkórház fizikusával, akinek írásait jól ismerik lapunk olvasói. Felmérhetetlen anyagiak rejlenek az elvégzett fúrások mögött, amelyeknek eredményeit, mint korabeli kutató, a város számára közkincsként megőriztük. Sejtve azt, hogy a leköszönő polgármester és a fungens fizikus a témakör érdekeltje marad továbbra is, közel félszáz furat eredményeit csomagoltuk. A nagyon hasznos szén-dioxidot tartalmazó ásványvíz három emeletben helyezkedik el a város mélystruktúrájában, s ezeket a gyógykincs jövőbeni értékesítése, felszínre hozatala szempontjából ismerni kell (képünk). Felbecsülhetetlen kincsről van szó, kiapadásától nem kell tartanunk, nem emberi életek hosszával mérik ezt az időtartamot, s bátran elmondhatjuk, hogy unokáink unokái is fürödhetnek és mofettázhatnak majd, s ha így nézzük a dolgokat, talán nem is annyira túlzás az a régi rendszer idejéből örökölt jelképes újságírói elnevezés, hogy Kovászna az „ezer borvizek városa”. – Városunk nemzetközi érdekeltségű fürdőváros – mondta Thiesz János. Az elmúlt évtizedekben ennek tudatában ügyeltünk arra, hogy a közművesítés alatt olyan szigeteléseket végezzen a kivitelező, hogy ne adjon helyet a szennyezett vizek mélyebb régiókba való beszivárgásának. Az utolsó évtized alatt nem történt olyan szennyeződés, amely a természetes gyógytényezőket negatív irányban befolyásolta, avagy károsította volna. Az Ásványvizek Nemzeti Tanácsának (SNAM) helyi képviselői követik a forrásvizek jellemzőit, de azok ihatósági szempontjából sem hangzott el semmilyen figyelmeztetés a megyei tiszti szolgálat részéről. Testvértelepülési szándéknyilatkozatot írtunk alá a Pruton túli Călărași városhoz tartozó Codru nevű gyógyfürdővel, ahol a Közép-Moldáv dombvidék szénsavmentes lúgos-kénes gyógyvizeit és gyógyiszapjait sokféle ivókúrás és fizioterápiás kezelésre használják. Minket férfiakul az is meglepett, hogy a kiváló hatású helybeli gyógyiszapokat a kezdődő prosztata-megnagyobbodás megelőzésére fizioterápiás módon alkalmazzák, amiről mi még nem hallottunk. Ez a kapcsolat arra is alkalmas lenne – folytatjuk a gondolatkört, hogy újra megismerkedjenek szakorvosaink a Kovásznán már iszappakolásokra a múltban alkalmazott Gelence– Ozsdola környéki igen jó minőségű tőzegiszapok fizioterápiás felhasználási lehetőségeivel, hatásával, ugyanis prosztatapanaszokkal mifelénk is eléggé sok közép- és időskorú férfi él. Ha a kovásznai mofettagázokban való fürdőzést „természetes viagraként” fogják fel, akkor a gyógyiszap annak az ellentétes kezelési módját képezné. Borvíz- és mofetta-múzeumot Háromszéknek! Kovászna őrzi a természetes gyógytényezők kihasználásának emlékeit, történetét. Csak ez a város lehetne alkalmas és méltó arra, hogy itt szülessen meg Háromszék első Borvízmúzeuma. Nem vagyunk még a 24. órában, még mindig lehetne sikere egy e célt szolgáló széles körű gyűjtésnek. Sejtjük, hogy sok család őrzi az egykori fürdőkultúra fényképes dokumentumait, borvizes üvegpalackokat, kupakokat, borvízcímkéket, a fürdőzéssel, ivókúrázással és az ipari palackozással kapcsolatos tárgyi emlékeket, kiadványokat, reklámokat. A szomszédos Hargita megyében három borvízmúzeum működik – Nagytusnádon, Székelyudvarhelyen és Borszéken –, amelyek megtekintése újabb ötletekkel is szolgálna. – Ennek mi is tudatában voltunk-vagyunk – hangsúlyozta Thiesz János, nem egy alkalommal volt szó erről az értékmentésről a megyevezetők jelenlétében is. Egyetlen akadálya a megfelelő épület megtalálása, de akár új épület felépítésére is pályázni lehetne. Az elfekvő muzeális értékű anyag egy része elveszhet. Én merem hinni, hogy az új városvezetés nem zárkózik el ettől a hasznos elképzeléstől, és megkeresi a megvalósításához vezető alkalmas utat – emelte ki Thiesz János. Egy ilyen múzeum ipar- és orvostudomány-történeti múltunk hagyományait őrizhetné. Kovászna gyógyító vizeinek hatásáról már a régebbi korokból is maradtak fenn tanúskodó dokumentumok. Mihai Viteazul idejéből (1593–1600) származó jegyzőkönyvből tudjuk, hogy a fejedelem szándéka ellenére sem tudta kihallgatni a bánfihunyadi főispánt, mert az éppen Kovásznára ment fürdőre. Gyors egymásutánban jelentek meg a legkülönbözőbb kovásznai fürdőkalauzok, és a XIX. században megkezdték a helyi ásványvizek palackozását. 1882-ben a trieszti világkiállításon díjazták a Horgász-forrás vizét, mint egyik legrégebben ismert gyógyvizet. Érméket és okleveleket kaptak a kovásznai ásványvizek 1891-ben Temesváron, 1900-ban Marosvásárhelyen, 1907-ben Sepsiszentgyörgyön, Bukarestben 1929-ben. Ebben az időszakban kezdték meg a Galambok völgyében a Hankó-kút vizének palackozását, közelében kiépült a Sóstó-fürdő. Legtöbbet e sorok írójának borvízcímke-gyűjteménye árul el ezekről, amelyet készséggel bocsátanánk egy leendő borvízmúzeum rendelkezésére. Kovászna ásványvizeit és mofettáit több geológus és vegyész tanulmányozta, közülük most két jelességről emlékezünk meg: Hankó Vilmosról (1854–1923) és Miltiade Filipescuról (1901–1993). Hankó Erdélyből induló kémikus és ismeretterjesztő volt, a MTA levelezőtagja, az ásványvizek és a mofetták kiváló ismerője. Miltiade Filipescu geológus-akadémikus, korának neves román geológusa, temesvári és bukaresti egyetemi tanár, Kovászna gyógytényezőinek tanulmányozása idején, mert csendre vágyott, Csomakőrösön fogadott albérletet. Itt meséltek a helybeliek a falu jeles szülöttéről, Kőrösi Csoma Sándorról, de ő csak később jött rá, hogy az, akiről meséltek, nem lehet más, mint az a jeles Alexander Kőrösi de Csoma, a Kelet-kutató, akinek haláláról legelsőként éppen egy Jászvásárban megjelent román nyelvű újság adott hírt az akkori román tudósvilág számára. Így történt, hogy Filipescu tanulmányozni kezdte Kőrösi Csoma Sándor életét. Történt, hogy egyszer meghívást kapott egy Kalkuttában tartott nemzetközi geológiai kongresszusra. Mi sem volt természetesebb számára, hogy felkeresse a nagy magyar kutató dardzsilingi síremlékét. Van tehát bőven történeti emlék is, szakmai tanulmányok is, amelyek alátámaszthatják egy borvízmúzeum létesítéséhez szükséges pályázatot. A kovásznai mofettagáz pótolhatatlan – Számos külföldi kezelőintézetben mesterségesen kell biztosítani az ásványvíz radioaktivitását – részletezte Gyila Sándor –, nálunk ez természetes módon a szén-dioxid tulajdonságában rejlik, és olyan szerencsések vagyunk, hogy ezek a radioaktív ionok nem veszélyesek az emberre, a kúrázó fürdőzőre, az ivókúrát végzőre. Erre itt ügyelünk, a debreceni atomintézet szakembereivel ezt mértük, tisztáztuk. Más a helyzet például Magyarország egyetlen kiépített és rendezett mofettájában, Mátraderecskén, ahol bizony biztonsági intézkedésekre volt szükség, tehát sugárvédelmi gondok adódtak, ami főleg a kiszolgáló személyzetet veszélyezteti, ugyanis szigorúan vigyázni kell arra, hogy a mofettagázzal keveredett levegő ne juthasson a betegek tüdejébe. Nincs még egy olyan település vagy hely Kovászna megyében, ahol annyi mofetta működne egy csoportban, mint éppen itt – ebben értettünk egyet beszélgetőtársainkkal. Kovásznán jelenleg tizenegy a működő mofetták száma, nyolc a gyógyszállókban, három pedig magánmofetta. Vajnafalva városrészen a pincék zöme most is tele van a levegőnél nehezebb szén-dioxiddal, amit a helyi lakosság doh néven emleget. Ezzel a gázzal telik meg az udvari borvizes kutak vízszint fölötti ürege is. A lakosság kisebb kibélelt medencét épít a kutak mellé. Ezek feltelnek a kútból származó mofettagázzal, s mint egy-egy kis házi mofetta, működtek-működnek. A régi kovásznaiak a kút vedrébe helyezték a tartalékolt friss húst, mert a gázban nem szagosodott meg. Ott minimális az aerobakteriális tevékenység, és a levegő nyáron is sokkal hidegebb. A dohos pincék életveszélyesek, nem egy személy lelte azokban halálát, akarva, de akaratlanul is. Ehhez kapcsolódik egy ma is mosolyt derítő régi helyi mondás. Ha a család egyikének elviselhetetlennek tűnt a házas élet, így fenyegetőzött: ha sokat eszed az életemet, vigyázz, mert befekszem a pincébe! Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-30 | 31-49
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
